A jószándék fiziológiája

A jószándék stresszoldó hatása

A napokban olvastam egy érdekes cikket 2020-ból az egyik oldalon amit követek (Bigthink), ebben egy elég érdekes kutatás van összefoglalva. 

A cikk a következő állításokat fogalmazza meg.

Idegrendszerünk alapértelmezett üzemmódja a pihenés (paraszimpatikus idegrendszeri dominancia) lenne, de a modern ember az ideje túlságosan nagy részét tölti a fenyegetettségi módban (szimpatikus idegrendszeri dominancia). 

Ebben az állapotban behatárolttá válik az együttérzésre való képességünk. 

Ez viszont működik az ellenkező irányban is: a másokkal való együttérzés és kedvesség (ahiníszá?) valódi fiziológiai hatást tud kifejteni, kiemelheti az embert a stressz-üzemmódból és visszaállíthatja idegrendszerünket természetes pihenési módjába. 

Az elismert stanfordi professzor, dr. James Doty kutatása szerint a kedvesség és az együttérzés gyakorlása segíthet visszaállítani a paraszimpatikus idegrendszer dominanciáját és így maradandó pozitív hatást tud gyakorolni a fizikai és mentális egészségünkre. 


Nagyszerű állítások. Az áhinszá tudományosítása. A jóga alapvetően ebben az állapotban tud történni, mert itt vagyunk egyensúlyban. És ebben az üzemmódban az idegrendszeri válaszok is “lelassulnak” ami növeli a helyes válaszok arányát, az elmélyültebb gondolatokat, javítja a kreativitást. 


A kedvesség képessége egy alapvetően is nagyra tartott emberi erény. De gondoltad azt volna, hogy az egészségre is jó hatással van?

Szimpatiks és paraszimpatikus idegrendszer

Amikor átkapcsolunk a paraszimpatikus idegrendszerünkre (amit ösztönösen teszünk, amikor együttérzésből cselekszünk), kiugrunk a szimpatikus idegrendszerből, amelyben a legtöbben a rohanó életmódunk miatt élünk. Amikor ez a váltás megtörténik, a szívritmusunk variabilitása (HRV) megnő, ami immunrendszerünk fellendülését okozza. Ez az immunrendszeri lökés segíthet leküzdeni a fertőzéseket vagy betegségeket.

Most beszéljünk a telomerekről. Hogy szemléltetni tudjuk őket, képzelhetünk el kis sapkákat, amelyek a sejtosztódás során védik a kromoszómák végeit. A telomerek minden alkalommal rövidülnek, amikor a kromoszóma a sejtosztódás során lemásolja magát, ami folyamatosan történik. Végül a telomerek túl rövidek lesznek ahhoz, hogy elvégezzék a kromoszómákban tárolt genetikai információ védelmét, ami azt eredményezi, hogy a sejtek végül leállnak a replikációval – ez a folyamat a sejthalál. Így a telomerek minden sejtünkben öregedési óraként működnek; minél gyorsabban rövidülnek a telomerek, annál előrehaladottabbá válik az öregedési folyamat.

Dr. Doty kutatásai kimutatták, hogy a paraszimpatikus idegrendszerünkben (az úgynevezett “nyugalmi” üzemmódunkban való életünk) egyik hosszú távú pozitív hatása, hogy a telomereink hossza ténylegesen növekszik.

Elméletileg idővel a kedvesség és együttérzés valóban lelassíthatja az öregedési folyamatot testünk egyes sejtjeiben.

Ahogyan az együttérzés kimutatása is képes idegrendszerünket a fenyegető üzemmódból a nyugalmi üzemmódba visszahozni, úgy a másoktól érkező együttérzés vagy kedvesség is pozitív hatással van a rendszerünkre. Stephanie Brown, a Stony Brook Egyetem professzorának kutatása bebizonyította, hogy az együttérzés megtapasztalása hatalmas javulást eredményezhet mentális és fizikai jóllétünkben is.

Légy kedves! Jót tesz az egészségednek.

Ez az úttörő kutatás lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, milyen jótékony hatással lehetnek a kedves emberi interakciók az elménk és a testünk egészségére.


Az utolsó bekezdést továbbgondolva egy nagyon szép tanulság kerekedik ki, egy jó irány, amiben érdemes gondolkodni. Ha kedvesek vagyunk, akkor pozitívan hatunk a saját egészségünkre, fejlődésünkre is, közben a paraszimpatikus idegrendszeri dominancia miatt a szervezetünk is jobban regenerálódik, kevésbé öregszik. De a mások felé tanúsított együttérzéssel, kedvességgel kifelé is egy nagyon finom láncreakciót indítunk el, pozitív hatást tudunk gyakorolni mások egészségére, idegrendszeri működésére is, ami jó irányba vezeti a nagy kollektív, közös egészet, még ha mikroszkópikus nagyságrendben is. Áhinszá. Légy együttérző, gyakorold a kedvesség, a gyengédség művészetét. Ez egy win-win játék. Jóga.

Forrás: https://bigthink.com/neuropsych/kindness-benefits-james-doty/ – 

A törzs mozgásának 5 dimenziója

Bevezetés a jógába – a törzs és a gerinc átmozgatása

A gyakorlás-sorozatunk  3. alkalmán alaposan átomozgattuk a törzset és a gerincet, ehhez többek között a nagyszerű ausztrál jógi és tudós, Simon Borg-Olivier “5 dimiensional flow” rendszerét vettük alapul. Alább összeállítottam egy rövid emlékeztető erről az 5 dimenzióról.

A törzs és a gerinc mozgásainak 5 fő dimenziója:

I. dimenzió (tág-szűk):

Kitárás – a törzs térfogata megnövekedik:

A törzs mozgásának 5 dimenziója

Összehúzódás – a törzs térfogata csökken:

ú

II. dimenzió (hosszú-rövid)

Megnyújtózkodás:

Leengedés:

(itt elég a karokat leengedni, nem szükséges a térdet behajlítani)

III. dimenzió (domború-homorú)

Előrehajlás/hát domborítás:

(Kézhátak egymás felé fordulnak – ezzel segítve a lapockák távolítását)

Homorítás:

Hátrahajlás:

(itt a gerinc alsó szakaszának védelme miatt fontos a csípőtövisek hátra és a szeméremcsont előre billentése!)

IV. Dimenzió (oldalra hajlás)

Egyik oldal megnyújtása (vagy mélyebben oldalra hajlás):

Másik oldal megnyújtása (oldalra hajlás):

V. dimenzió (rotáció):

Csavarás egyik oldalra:

(Fontos a combok a combok finom megfeszítése és egymás felé fordítása, ami stabilizálja a medencét, tehermentesíti a térd ízületeket)

Átvezető mozdulat a csavarások között:

Csavarás másik irányba:

 

Esetleg ha érdekel, hogy hogyan is lehet ezeket a gyakorlatokat összefűzni, az alábbi videót ajánlom figyelmedbe: