A JAMÁK MEGVALÓSÍTÁSA

Több mint 2000 év telt el azóta, hogy a bölcs Patandzsali, az emberi történelem egyik nagy szellemi teljesítményét megvalósítva rendszerbe foglalta és megírta a jógának és az indiai védikus bölcseletnek egyik nagy alapművét, a Jóga-szútrákat, amely sok szempontból mit sem vesztett aktualitásából.

Az ember körülményei szédületes sebességgel változnak, de az emberi természet, az emberi pszichológia kevésbé. Hiába telt el ennyi idő azóta, hiába fejlődött a technológia, az emberi természetből fakadó konfliktusok még mindig velünk vannak, megoldatlanok és minden eddiginél komplexebb problémák elé állítanak minket. (Elég csak a gazdasági rendszerünk fenntarthatatlanságára vagy az ebből következő klímakrízisre gondolni.)

Patandzsali műve elsősorban az elme működésének megértéséhez, az elme végső harmóniájának megteremtéséhez ad részletes útmutatást. A Jóga-szútrákban tárgyalt 8 tagú jóga (astánga-jóga) ismertetése során azonban megfogalmaz olyan szabályokat, megfigyelési szempontokat is, melyek már az emberi viselkedést érintik (JAMÁK és NIJAMÁK), és ezeknek a viselkedési szabályoknak, vagy más szemszögből nézve ezeknek az erényeknek a megvalósítása pedig aktuálisabb feladat mint valaha.

A JAMÁK megvalósulása

Ahogy Szvámi Nirandzsanánanda utal rá, tarthatsz bármelyik sorozatnál, megcsinálhatod akármelyik elképesztő hajlékonyságot igénylő ászanát, visszatarthatod percekig a lélegzeted, lelassíthatod a szívverésed, ülhetsz órákat rezzenéstelenül meditációs ülésben, kontrollálhatod tökéletesen a testi és mentális működésed, nem biztos, hogy sokkal előrébb vagy, ami az igazi jógát illeti.

A fenti képességekkel szemben vagy mellett a Patanjali nyomdokain járó jógit ugyanúgy kell, hogy jellemezze a saját maga és mások iránt tanúsított erőszakmentesség – ha úgy tetszik, szeretet –  (ahínszá), az igazsághoz és az igazságossághoz való ragaszkodás (szattya) a szerzés, a folyamatos gyarapodás iránti alapvető emberi késztetés megzabolázása (asztéja), az anyagi javakhoz, státuszhoz, a külső körülményeink kontrollálásához való ragaszkodás hiánya  (aparigraha) és a belső késztetés a fizikai test igényeiről való lemondásra, akár csak néhány tiszta és csendes pillanat reményében (brahmacsárja).

És, hogy hogyan valósítsuk meg ezeket az erényeket az életünkben? Erre a kérdésre mindenkinek saját magának kell megtalálni a választ, vagy a megfelelő forrást,  de talán segíthet az indulásban, hogy Szvámi Szattyananda szerint nem az az út, hogy folyamatosan koncentrálunk és elmezzük a helyzeteket és cselekedeteinket, hanem maga a hatha jóga gyakorlása – és a gyakorlás létrehozta belső tisztaság – az, amitől ezek a minőségek maguktól teret fognak nyerni a személyiségünkben.

Ha pedig teret nyernek, akkor segíthetnek nem csak abban, hogy a világunk élhetőbb hellyé válhasson, de paradox módon a belső szabadság megvalósításához, a korlátainktól való megszabaduláshoz is közelebb vihetnek minket.

 

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.